A Hogyan érdemes aranyba fektetni? témának ez a második cikke, az első cikkben körbejártuk, hogyan válhat valakiből megfontolt aranybefektető, ebben pedig azt, hogy milyen kamatot lehetett elérni az arannyal?
Apropó: az arany nem kamatozik! Ez a kívülállók legtöbbször hangoztatott „anti arany” érve!
De kit érdekel a kamat, mikor az aranybefektetésnek nagyon jó a hozama!
Nézzük is:
A teljes időszakot ciklusokra bontottam, kicsit persze önkényesen, de azért sok mindenki emlékszik még a 2011 őszi nyugdíjpiaci államosítási pánikra, vagy a Covid ill. az orosz-ukrán háború kitörésekor kialakult vételi rohamra. Ezen események kitörése után nem sokkal csúcsra tudott futni az arany árfolyama forintban mérve, amit aztán persze egy oldalazás ill. visszahúzódás követett.
Egy-egy ciklus az előző árfolyamcsúcstól kezdődik, majd van egy alja és végül ismét új csúcs alakul ki. Mindegyik csúcs meghaladta az előző csúcsot. A ciklusok hossza viszont nagyon különböző, általában 1-2 évig tartottak, de figyelmeztetésül ott van a 2011-2020-ig tartó időszak, amikor 9 évet kellett várni egy újabb jelentős tetőzésig.
Milyen megállapításokat lehet tenni a hozam táblázat alapján?
- masszív felfelé menő trend: a hét lehetséges esetből öt alkalommal meghaladta a rákövetkező ciklus alja a kettővel megelőző ciklus tetejét, és a két kivétel sem volt vészes.
- hosszú távon nem lehetett hibázni az aranybefektetéssel az elmúlt 20 évben: a hosszabb távú évesített hozamok nagyon impozánsok, jellemzőek évi 10% felettiek, egy olyan időszakban amikor az állampapír hozamok (a közelmúltat és a 2008-2009-es tőzsdei összeomlást kivéve) nagyon nyomottak voltak. Szóval a fizikai aranybefektetés hozama, nagyon jó alternatívája az állampapírbefektetésnek.
- aki „pánikvásárló” volt és nem képezte át magát megfontolt aranybefektetővé, az rövid távon akár jelentős veszteséget is elszenvedhetett (lsd. a cikluson belül maximális veszteség jellemzően egyszeri 20% körül lehetett, plusz az oda-vissza váltási költség). Előfordul, hogy a kezdő aranybefektetők pánikban az összes pénzüket aranyra váltják és aztán amikor vége van a pániknak, szükségük lesz pénzre és kénytelenek realizálni a veszteséget vagy pedig még rosszabb: „elmúlt a pánik már nincs szükségem aranyra” típusú hibába esnek.
- a maximális emelkedések sokkal nagyobbak voltak, mint a maximális veszteségek. Ez igen jó hír, de azt is jelenti, hogy nagyon könnyen lehet „lemaradó trader” -ré válni. Mit is jelent ez? A kezdő traderek sokszor megörülnek annak, ha kis pozitívba megy a pozíciójuk, ha pedig a korábbi trendek maximális veszteségeit tudják teljesíteni pozitív emelkedésben, akkor szinte biztos, hogy „büszkén kiszállnak” és arra várnak, hogy lesz egy kedvezőbb belépési pont, amikor „jön az még lejjebb, és majd beszállok ott” típusú hiba miatt lekésik a legnagyobb emelkedéseket.
- az idő elsimítja a legjobb és a legrosszabb trader közti különbséget. Ha tényleg hosszú távon nézzük a hozamokat, akkor a legrosszabb befektető (aki tökéletesen a csúcson vásárolt) és a legjobb befektető, aki épp az aljat vette meg, átlagosan csak mindössze 2-3% -kal tér el egymástól. Szóval megéri a „pánikvásárlónak” átképeznie magát „megfontolt aranybefektetővé”. · rövid távon nagyon is számít az időzítés. Ha csak az elmúlt 2 ciklust nézzük, akkor a legrosszabb és legjobb belépés közti hozamkülönbözet a szokásos 3 % helyett akár éves 7,9 % ill. 47 % is lehetett. Tehát ne legyünk türelmetlenek! És alkalmazzuk a befektetési átlagolást (az átlagos időzítést könnyen el lehet érni a havi fix összegű befektetés alkalmazásával).
Néhány záró gondolat a költségekről:
Átlagos piaci körülmények között az oda-vissza váltás költsége a Goldtresorban akár pár gramm mennyiségre is kevesebb, mint 3-4%. Ez 10-20 éves befektetésre számítva elenyésző.
Ha az Ügyfél nem kéri kiszállítani az aranyat, hanem igénybe veszi az értékbiztosított tárolást, akkor is kevesebb, mint 1% éves hozamcsökkenéssel „megússza” a díjakat. Ez kevesebb, mintha brókeri díjat+értékpapírszámla letéti díjat+az etf-be épített alapkezelői díjat fizetne az Ügyfél.
Tehát a fizikai aranybefektetés alapesetben egyáltalán nem drága.
De érdemes figyelembe venni, ha aranyellátási szűkösség van (pl Covid ill. orosz-ukrán háború kitörésekor), akkor a marzsok átmenetileg jelentősen emelkedhetnek.
A fizikai aranybefektetés sajnos nem rendelkezik olyan adómentességgel, mint az értékpapír TBSZ számlák vagy az államkötvények, cserébe viszont függetlenek.
